Hárman a hegyre,
ugyanarra az egyre,
vágyom a meggyre.
Lombsúgás útján,
egyenes labirintus
kacskaringóin,
világot váltó
zagyvadalom csillagok
fényében fürdőz.
Huszonhét évvel
gyűjtött elmeroppanás
gyűrűz nesztelen.
Otthon nyűgjeit
vágynám. Távoli zavart
pihenés köde.
Merre a hova?
Kérdés súlya ólom a
vállon... nem bánom.
2012.03.24. 02:01
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://salrezdulesek.blog.hu/api/trackback/id/tr334336337
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.