Sivatagomba
bújtam, dűnéim sárga
vasfüggönyébe
hol nem érint a
cserebogár zaj többé,
a csend kolompol.
Tétova isten
derengtet káprázatot
a horizonton,
három láb magas,
illékonyságba borult,
almafa levél,
lábat fakasztó
katatón dallam. Puszta
cirkuláció.
Vassfüggönyébe
hulltam dűnétlen, sárga
sivatagomnak.